Szolgáltatások

Kézsebészeti ellátás

A leggyakoribb kézsebészeti panaszok teljes körű ellátása .

Az első konzultációtól a posztoperatív utánkövetésig egy kézben — átlátható folyamat, személyre szabott terápiás terv. Lent megtalálja a leggyakoribb beavatkozások részletes leírását.

1.

Konzultáció

Részletes anamnézis, célzott vizsgálat, közérthető magyarázat

2.

Diagnózis & terv

Egyértelmű diagnózis, konzervatív vagy sebészi opciók

3.

Kezelés & utánkövetés

Beavatkozás, kontroll-vizsgálatok, rehabilitációs terv

Alagútszindróma (Carpal Tunnel)

A kéztőalagút szindróma (carpal tunnel szindróma) a kéz egyik leggyakoribb idegleszorításos betegsége. A csukló magasságában futó középideg nyomás alá kerül, ami zsibbadást, bizsergést, fájdalmat vagy ügyetlenséget okozhat. A panaszok leggyakrabban a hüvelyk-, mutató-, középső és részben a gyűrűsujjban jelentkeznek. Jellemző lehet az éjszakai zsibbadás, a kéz „rázásának” igénye, illetve előrehaladott esetben a szorítóerő csökkenése is.

A diagnózis alapja a panaszok részletes kikérdezése, a kéz vizsgálata, szükség esetén pedig idegvezetéses vagy ultrahang vizsgálat. Enyhébb esetekben szóba jöhet éjszakai sínviselés, gyulladáscsökkentő kezelés vagy életmódbeli változtatás. Amennyiben a tünetek tartósak, romlanak, vagy izomgyengeség is jelentkezik, műtéti megoldás válhat szükségessé.

A műtét célja, hogy felszabadítsuk a nyomás alatt álló ideget. Ez történhet hagyományos, nyílt feltárásból, illetve endoszkópos technikával is. Nyílt műtét során egy tenyéri metszésből történik a leszorító szalag átvágása. Endoszkópos műtét esetén kisebb metszésből, kamera segítségével végezhető el a beavatkozás. Mindkét módszer hatékony, a megfelelő technika kiválasztása mindig az adott panaszok, az anatómiai viszonyok és a személyes konzultáció alapján történik.

A konzultáció során részletesen átbeszéljük, hogy az Ön esetében szükséges-e műtét, vagy van még lehetőség konzervatív kezelésre. Célom, hogy érthető magyarázatot kapjon a panaszai okáról, a lehetséges kezelési módokról, valamint a nyílt és endoszkópos műtét előnyeiről és korlátairól.

Nem biztos benne, hogy műtétre van szüksége?
Beszéljük át személyesen, és közösen kiválasztjuk az Ön számára legmegfelelőbb kezelési megoldást.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Könyökalagút szindróma

A könyökalagút szindróma a második leggyakoribb idegleszorításos betegség. A könyök belső oldalán futó singcsonti ideg, vagyis a nervus ulnaris kerül leszorítás alá. Ez zsibbadást, bizsergést, fájdalmat vagy ügyetlenséget okozhat, leggyakrabban a kis- és a gyűrűsujjban. Előrehaladott esetben a kéz szorítóereje csökkenhet, finommozgási nehézség, ügyetlenség vagy akár izomgyengülés is kialakulhat.

A panaszok gyakran könyökhajlításkor, telefonálás, vezetés, alvás vagy tartós könyöktámasz mellett fokozódnak. A diagnózis alapja a panaszok részletes átbeszélése és a kéz, illetve könyök fizikális vizsgálata. Szükség esetén idegvezetéses vagy ultrahang vizsgálat segíthet megítélni az idegkárosodás mértékét. Enyhébb esetekben műtét nélküli kezelés is szóba jöhet, például éjszakai könyökrögzítés, a könyöktámasz kerülése, gyulladáscsökkentő kezelés vagy célzott életmódbeli tanácsok.

Amennyiben a panaszok tartósak, romlanak, vagy izomgyengeség, érzéskiesés jelentkezik, műtéti kezelés válhat szükségessé. A beavatkozás célja az ideg felszabadítása. Ez történhet hagyományos, nyílt műtéttel, illetve bizonyos esetekben endoszkópos technikával is. Nyílt műtét során közvetlen feltárásból történik az ideg felszabadítása, szükség esetén pedig az ideg áthelyezése is szóba jöhet. Endoszkópos műtét esetén kisebb metszésből, kamera segítségével végezhető el az ideg felszabadítása.

Mindkét műtéti megoldásnak megvan a maga helye. A megfelelő technika kiválasztása mindig az adott panaszok, a vizsgálati lelet, az idegvezetéses eredmény, valamint az anatómiai viszonyok alapján történik. Fontos szempont az is, hogy az ideg stabilan a helyén marad-e könyökhajlításkor, vagy elmozdul, „átpattan” a könyök belső oldalán. A konzultáció során részletesen átbeszéljük, hogy az Ön esetében szükséges-e műtét, és ha igen, melyik műtéti megoldás lehet a legmegfelelőbb.

Nem biztos benne, hogy műtétre van szüksége?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során részletesen megvizsgálom a panaszát, érthetően elmagyarázom a lehetséges okokat, és csak indokolt esetben javaslok műtéti beavatkozást. Enyhébb esetekben sokszor konzervatív, műtét nélküli kezelés is megfelelő megoldást jelenthet.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Pattanó ujj

A pattanó ujj a kéz egyik gyakori ínbetegsége. Az ujj hajlítóina az ínhüvely beszűkült részén nehezebben csúszik át, emiatt az ujj mozgatásakor fájdalom, elakadás vagy jellegzetes „pattanás” jelentkezhet. A panasz leggyakrabban hajlításkor vagy nyújtáskor észlelhető, súlyosabb esetben az ujj akár el is akadhat, és csak segítséggel nyújtható ki.

A diagnózis általában a panaszok kikérdezése és a kéz fizikális vizsgálata alapján felállítható. Enyhébb esetekben első lépésként szóba jöhet pihentetés, sínezés, gyulladáscsökkentő kezelés vagy szteroid injekció. A szteroid injekció célja az ínhüvely körüli gyulladás és duzzanat csökkentése, ezáltal az ín mozgásának javítása. Sok esetben így műtét nélkül is panaszmentes mozgás érhető el.

Amennyiben a panaszok tartósak, visszatérnek, vagy az ujj rendszeresen elakad, műtéti megoldás válhat szükségessé. A beavatkozás célja az úgynevezett A1-es gyűrű felszabadítása, hogy a hajlítóín ismét akadálytalanul tudjon mozogni.

Kiemelt lehetőség a metszés nélküli (percutan) műtéti ellátás. Ennek során kis szúráson keresztül, nagyobb metszés nélkül történik a beszűkült ínhüvelyrész felszabadítása. A percutan technika előnye, hogy metszés nélkül szabadítjuk fel az A1-es gyűrűt, mely rehabilitációt tesz lehetővé. Fontos azonban, hogy nem minden pattanó ujj alkalmas erre a módszerre; a megfelelő technika kiválasztása mindig személyes vizsgálat alapján történik.

Bizonyos esetekben nyílt műtét javasolt. Ilyenkor egy kisebb tenyéri metszésből történik az A1-es gyűrű felszabadítása, átmetszése. Ez különösen akkor lehet előnyös, ha az anatómiai viszonyok, korábbi kezelések, kifejezettebb panaszok vagy egyéb tényezők miatt a nyílt feltárás biztonságosabb, pontosabb megoldást jelent.

A konzultáció során részletesen megvizsgálom a panaszát, átbeszéljük a műtét nélküli lehetőségeket, a szteroid injekció szerepét, valamint a percutan és nyílt műtéti megoldás előnyeit és korlátait. Célom, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor beavatkozásra, és az Ön számára legmegfelelőbb kezelési módot válasszuk ki.

Zavarja az ujja elakadása vagy fájdalmas pattanása?
Beszéljük át személyesen. Sok esetben már injekciós kezeléssel is javulás érhető el, szükség esetén pedig percutan vagy nyílt műtéti megoldás is rendelkezésre áll

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Dupuytren-kontraktúra

A Dupuytren-kontraktúra a tenyéri kötőszövet jóindulatú megvastagodásával és zsugorodásával járó betegség. A tenyérben keményebb csomók, kötegek jelenhetnek meg, amelyek idővel az ujjak behúzódását okozhatják. Leggyakrabban a gyűrűsujj és a kisujj érintett, de más ujjakon is kialakulhat.

A betegség kezdetben sokszor csak tapintható csomóként jelentkezik, fájdalmat nem feltétlenül okoz. Később az ujjak nyújtása nehezebbé válhat, a tenyér nem fektethető le teljesen az asztalra, és a kéz használata is korlátozottabb lehet. Zavaróvá válhat például kézfogásnál, kesztyű felvételénél, zsebbe nyúlásnál vagy sportolás közben.

A diagnózis legtöbbször fizikális vizsgálattal felállítható. A konzultáció során megvizsgálom a tenyéri kötegeket, az ujjak mozgását, a kontraktúra mértékét, valamint azt, hogy a panasz mennyire befolyásolja a mindennapi kézhasználatot. Nem minden Dupuytren-elváltozás igényel azonnali beavatkozást; enyhébb esetekben elegendő lehet a rendszeres kontroll és a folyamat követése.

Amennyiben az ujj behúzódása már funkcionális problémát okoz, többféle kezelési lehetőség is szóba jöhet. Az egyik kevésbé megterhelő eljárás a percutan aponeurotomia, más néven tűaponeurotomia. Ennek során kis szúrásokon keresztül, nagyobb metszés nélkül történik a zsugorodott tenyéri köteg átvágása. Előnye, hogy kisebb beavatkozás, gyorsabb lehet a sebgyógyulás és a kéz mindennapi használatához való visszatérés. Fontos azonban, hogy nem minden eset alkalmas erre a módszerre.

Előrehaladottabb, összetettebb vagy visszatérő esetekben nyílt műtéti megoldás jöhet szóba. Ilyenkor metszésből, közvetlen feltárás mellett történik a megvastagodott, zsugorodott kötőszövet eltávolítása. A nyílt műtét pontosabb korrekciót tehet lehetővé, különösen akkor, ha több ujj érintett, nagyobb fokú a behúzódás, vagy az ízületek mozgása is jelentősen beszűkült.

A megfelelő kezelési mód kiválasztása mindig személyes vizsgálat alapján történik. Figyelembe kell venni az érintett ujjat, a behúzódás mértékét, a bőr állapotát, a korábbi kezeléseket és azt is, hogy a panasz mennyire zavarja a mindennapi életet. A cél nem pusztán az ujj kiegyenesítése, hanem a kéz használhatóságának javítása.

Behúzódik az ujja, vagy csomót tapint a tenyerében?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy elegendő-e a megfigyelés, vagy indokolt-e percutan aponeurotomia esetleg nyílt műtéti kezelés.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

De Quervain-szindróma

A De Quervain-szindróma a csukló hüvelykujj felőli oldalán jelentkező fájdalmas ínhüvelybetegség. A hüvelykujjat mozgató inak a csukló szintjében beszűkült ínhüvelyen haladnak át, ami fájdalmat, duzzanatot és mozgáskorlátozottságot okozhat. A panasz gyakran fokozódik emeléskor, csavaró mozdulatoknál, kisgyermek megfogásakor, sportoláskor vagy ismételt hüvelykujjhasználat mellett.

A diagnózis legtöbbször a panaszok kikérdezése és fizikális vizsgálat alapján felállítható. Jellemző lehet a nyomásérzékenység a csukló hüvelykujj felőli oldalán, valamint a fájdalom fokozódása bizonyos provokációs teszteknél. Képalkotó vizsgálatra általában nincs szükség, de bizonytalan esetben ultrahang vagy egyéb vizsgálat segíthet a pontosabb megítélésben.

Enyhébb esetekben első lépésként rögzítés javasolható. A hüvelykujjat és csuklót nyugalomba helyező sín csökkentheti az inak terhelését, ezáltal mérsékelheti a fájdalmat és a gyulladást. A rögzítés mellett fontos lehet a provokáló mozdulatok kerülése, a terhelés átmeneti csökkentése és szükség esetén gyulladáscsökkentő kezelés.

Tartósabb vagy kifejezettebb panaszok esetén szteroid injekció adható az érintett ínhüvely környezetébe. Az injekció célja a gyulladás és duzzanat csökkentése, ezáltal az inak szabadabb mozgásának elősegítése. Sok esetben ezzel műtét nélkül is jelentős javulás érhető el, különösen, ha a kezelés megfelelő rögzítéssel és terhelésmódosítással egészül ki.

Amennyiben a panaszok a konzervatív kezelés ellenére fennmaradnak vagy visszatérnek, műtéti megoldás válhat szükségessé. A beavatkozás célja a beszűkült ínhüvely felszabadítása, hogy a hüvelykujjat mozgató inak ismét akadálytalanul tudjanak csúszni. A műtét általában kis metszésből történik helyi érzéstelenítésben.

A megfelelő kezelési mód kiválasztása mindig személyes vizsgálat alapján történik. Figyelembe kell venni a panaszok fennállásának idejét, erősségét, a kéz terhelését, a korábbi kezeléseket és azt is, hogy a fájdalom mennyire korlátozza a mindennapi életet. A cél nem egyszerűen a fájdalom csökkentése, hanem a kéz biztonságos, terhelhető használatának visszaállítása.

Fáj a csuklója a hüvelykujj felőli oldalon?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy elegendő lehet-e rögzítés vagy szteroid injekció, illetve indokolt-e műtéti felszabadítás.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Nyeregízületi kopás

A hüvelykujj nyeregízületi kopása a kéz egyik gyakori ízületi betegsége. Ilyenkor a hüvelykujj tövénél található ízület porcfelszíne fokozatosan elkopik, ami fájdalmat, terhelési nehézséget és mozgásbeszűkülést okozhat. A panaszok gyakran kulcs elfordításakor, üveg kinyitásakor, csavaró mozdulatoknál, íráskor vagy erősebb fogásnál jelentkeznek. Előrehaladott esetben a hüvelykujj töve megvastagodhat, deformálódhat, és a kéz szorítóereje is csökkenhet.

A diagnózis alapja a panaszok részletes kikérdezése, a kéz vizsgálata, valamint röntgenfelvétel. A konzultáció során megvizsgálom a hüvelykujj mozgását, a fájdalom helyét, az ízület stabilitását és azt is, hogy a panasz mennyire korlátozza a mindennapi kézhasználatot.

Enyhébb vagy középsúlyos esetekben első lépésként műtét nélküli kezelés javasolható. Ennek fontos része a rögzítés, vagyis egy olyan hüvelykujj- és csuklórögzítő sín viselése, amely tehermentesíti a nyeregízületet. A rögzítés csökkentheti a fájdalmat, javíthatja a kéz használhatóságát, és segíthet elkerülni vagy késleltetni a műtétet. Emellett szóba jöhet gyulladáscsökkentő kezelés, célzott gyógytorna, terhelésmódosítás is.

Amennyiben a panaszok a konzervatív kezelés ellenére tartósan fennállnak, a fájdalom jelentősen korlátozza a kéz használatát, vagy a kopás előrehaladott, műtéti megoldás válhat szükségessé. Az egyik leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás a trapezektómia, amely során a kopott nyeregízület egyik alkotó csontját, a trapezcsontot eltávolítják. A beavatkozás célja a fájdalmas csont-csont érintkezés megszüntetése, a hüvelykujj mozgásának és terhelhetőségének javítása. A trapezektómia történhet önmagában, illetve különböző stabilizáló vagy ínpótlásos technikákkal kiegészítve.

A műtét után rögzítésre és fokozatos rehabilitációra van szükség. A pontos műtéti terv és az utókezelés mindig az adott kéz állapotától, a kopás mértékétől, a beteg életmódjától és kézhasználati igényeitől függ.

A megfelelő kezelési mód kiválasztása mindig személyes vizsgálat alapján történik. Nem minden nyeregízületi kopás igényel műtétet: sok esetben rögzítéssel, terhelésmódosítással és konzervatív kezeléssel is jól csökkenthetők a panaszok. Előrehaladott, fájdalmas esetekben azonban a trapezektómia tartós megoldást jelenthet.

Fáj a hüvelykujja töve, vagy nehezére esik a fogás, csavarás, kulcselfordítás?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy elegendő lehet-e rögzítés és konzervatív kezelés, vagy indokolt-e műtéti megoldás, például trapezektómia.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Sajkacsont álízület

A sajkacsont a csukló egyik fontos kis csontja, amelynek törése bizonyos esetekben nehezen gyógyul. Ennek oka részben a csont speciális vérellátása, részben pedig az, hogy a törés sokszor kezdetben kevés panasszal jár, ezért későn kerül felismerésre. Ha a törés nem gyógyul meg megfelelően, sajkacsont álízület alakulhat ki. Ilyenkor a csontvégek között tartós mozgás marad fenn, ami fájdalmat, terhelési nehézséget és hosszabb távon csuklóízületi kopást okozhat.

A panaszok gyakran a csukló hüvelykujj felőli oldalán jelentkeznek. Jellemző lehet a fájdalom támaszkodáskor, emeléskor, sportoláskor, fekvőtámasznál vagy erősebb fogásnál. Előfordul, hogy a korábbi sérülés már régen történt, de a csuklófájdalom csak később válik tartóssá.

A diagnózis alapja a panaszok átbeszélése, a csukló fizikális vizsgálata és képalkotó vizsgálatok elvégzése. Röntgenfelvétel mellett általában CT-vizsgálat is szükséges lehet az álízület pontos megítéléséhez, a csonthelyzet, a hiányzó csontállomány és az esetleges deformitás felméréséhez.

A kezelés megválasztása mindig az álízület típusától, a törés helyétől, a csont állapotától, a vérellátástól és a csuklókopás jelenlététől függ. Valódi álízület esetén önmagában a rögzítés már nem elegendő.

Panaszos álízület esetén műtéti kezelés javasolt, amelynek célja a sajkacsont gyógyulási esélyének javítása, a csonthelyzet helyreállítása és a fájdalom csökkentése. A műtét során az álízületi terület felfrissítése után csontgraft, vagyis csontpótlás kerül a hiányzó vagy rosszul gyógyuló részbe. A csontgraft kinyerhető például az orsó vagy singcsontból és célja, hogy elősegítse az új csontképződést.

A csontgraft mellett a sajkacsontot rendszerint csavarral rögzítjük, hogy a csontvégek stabil helyzetben maradjanak a gyógyulás ideje alatt. A stabil csavaros rögzítés segíti a csontos átépülést, és lehetővé teszi, hogy a sajkacsont megfelelő helyzetben gyógyuljon. Egyes esetekben speciális, vérellátással rendelkező csontgraft alkalmazása is szóba jöhet, különösen akkor, ha a sajkacsont egyik része rosszabb vérellátású.

A műtét után rögzítésre, kontrollvizsgálatokra és fokozatos rehabilitációra van szükség. A gyógyulás több hónapot vehet igénybe, és a terhelés visszaépítése mindig a csontgyógyulás üteméhez igazodik. A cél a fájdalom csökkentése, a csukló terhelhetőségének javítása és a későbbi kopás kockázatának mérséklése.

Régebbi csuklósérülés után tartós fájdalma van a hüvelykujj felőli oldalon?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy elegendő-e rögzítés és követés, vagy indokolt-e műtéti kezelés csontgrafttal és csavaros rögzítéssel.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Sudeck-szindróma

A Sudeck-szindróma, más néven komplex regionális fájdalom szindróma, sérülés vagy műtét után kialakuló tartós fájdalommal, duzzanattal, merevséggel és fokozott érzékenységgel járó állapot. Gyakran a csukló, kéz vagy ujjak területén jelentkezik, és a panaszok sokszor erősebbek lehetnek, mint amit az eredeti sérülés önmagában indokolna.

A kezelés célja a fájdalom csökkentése, a kéz mozgásának megőrzése és a mindennapi használat mielőbbi visszaállítása. Ennek része lehet a gyógyszeres kezelés, gyógytorna, kézterápia, ödémacsökkentés, érzékenységcsökkentő kezelés és a fokozatos terhelés.

Bizonyos esetekben a Sudeck-szerű panaszok hátterében idegi irritáció vagy leszorítás is állhat, például az irritatív carpalis alagút szindróma, amikor a középideg fokozott érzékenysége és nyomási tünetei tartják fenn a panaszokat. Ilyen esetekben, megfelelő kivizsgálás után, műtéti felszabadítás is szóba jöhet.

Tartós kézfájdalom, duzzanat vagy merevség alakult ki sérülés vagy műtét után?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy konzervatív kezelés, kézterápia vagy ritkább esetben műtéti megoldás lehet-e indokolt.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Ganglion

A ganglion a kéz és a csukló egyik leggyakoribb jóindulatú elváltozása. Legtöbbször az ízületből vagy ínhüvelyből kiinduló, folyadékkal telt tömlőként jelenik meg. Tapintható duzzanatot, feszülést, esztétikai panaszt, időnként fájdalmat vagy mozgáskorlátozottságot okozhat.

A diagnózis általában fizikális vizsgálattal felállítható. Bizonytalan esetben ultrahangvizsgálat, ritkábban MR-vizsgálat segíthet annak eldöntésében, hogy valóban ganglionról van-e szó, illetve pontosan honnan indul ki az elváltozás.

Nem minden ganglion igényel műtétet. Panaszmentes esetben elegendő lehet a megfigyelés. Amennyiben fájdalmat, funkcionális zavart vagy jelentős esztétikai panaszt okoz, szóba jöhet leszívás vagy műtéti eltávolítás. A műtét általában helyi vagy vezetéses érzéstelenítésben történik, ritkább esetben altatás is szükséges lehet. Az eltávolított elváltozás szövettani vizsgálatra kerülhet.

Duzzanatot tapint a csuklóján vagy az ujján?
Beszéljük át személyesen. A konzultáció során megvizsgálom, hogy elegendő-e a megfigyelés, szükséges-e képalkotó vizsgálat, vagy indokolt-e a ganglion műtéti eltávolítása.

Beavatkozás: kb. 30 perc

Altatás nélkül

Ambuláns

Bizonytalan a panaszával? Beszéljük át!

Pontos diagnózissal kezdődik minden. Az első konzultáción közösen átnézzük a tüneteket, és csak akkor lépünk tovább, ha indokolt.